Ha van lehetőségünk alaposan körülnézni egy régi zsidó temetőben, sokféle motívumot láthatunk a sírköveken. Minden ábrának vallási jelentősége van, valami módon kötődik a Bibliához, vagy a hagyományhoz. Nézzük meg, hogy mi mindennel találkozhatunk utunk során:

1. Kőtábla: Mózes a Szináj-hegyen kapta a kőtáblákat az Örökkévalótól a Tízparancsolattal: „És odaadta Mózesnek, amint végzett azzal, hogy beszéljen vele, a Szináj hegyén, a bizonyság két tábláját, kőtáblákat, írva I-ten ujjával." (Exod 31:18)

Felül ívelt könyv alakja gyakran látható sírköveken, felirata vagy a Tízparancsolat kezdőbetűit illetve a héber ABC első tíz betűjét tartalmazza, vagy az elhunytról szól.

2. Menóra: hét-, ritkábban nyolcágú gyertyatartó, ami szimbolizálja az élet fáját, a pusztai sátorban és a Szentélyben is esténként olajmécsest gyújtottak benne. (Exod 25:31-40, Num 8:1-4) Az újkorig gyakori szimbólum volt kéziratokban és sírköveken.

3. Hatágú csillag (Mágén Dávid): Jelentése Dávid pajzsa, ami a hagyomány szerint Dávid királyhoz kapcsolódik, két ellentétes irányú háromszög egybeforrva, az Örökkévaló 72 betűs neve volt rajta és háborúban védelmet nyújtott viselőjének. Más források szerint az ég és a föld egységét jelképezi, a dualizmusból az egyistenhitre tért zsidóság jelképe. Gyakran előfordul síremlékeken.

4. Kohanita kéz: Áron hakohén leszármazottainak sírján látható jelkép, amely az előírás szerint (Num 6:22-27) áldást osztó papi kezet ábrázolja, a hüvelykujj külön áll, míg a többi ujjak kettő-kettő egymás mellett vannak. A Midrás szerint az Örökkévaló az áldást osztó ujjak között tekint le a gyülekezetre {vö. Énekek Éneke 2:9 }, emiatt tilos áldásmondás közben fölnézni.

5. Állatábrázolás: régi sírköveken gyakran láthatunk állatfigurákat, pl. oroszlánt, sast, szarvast. Ezek a jelképek az Atyák mondásaiból (Pirké Avosz) származnak (5:23), miszerint: „Légy erős, mint a párduc, könnyű, mint a sas, gyors, mint a szarvas és hős, mint az oroszlán, hogy teljesítsd mennyei Atyád akaratát" Az oroszlán Juda törzsének jelképe, a szarvas a menekülő zsidóságé. Néha megjelenik olyan állat képe is, amely a Bibliához tulajdonképpen nem köthető, pl. medve egy Dov-Bär [héb., jiddis 'medve'] nevű ember sírján.

6. Korona: szintén az Atyák mondásaiban gyökerezik (4:13), mely szerint: „Három korona van: a Tóra koronája, a papság koronája és az uralom koronája. A jó hír koronája azonban felülmúlja mindeniket". Tekintve a téma jellegét, talán jobban illik a jelképhez a Biblia következő verse: „...íme jegyem, feleljen nekem a Mindenható - és a vádlevél, melyet írt a pörös felem: bizony vállamon hordanám azt, felfűzném koszorúnak [tkp. korona gyanánt] magamra," (Jób 31:35-36.)

7. Kancsó: a leviták (Lévi törzséből származó, templomi szolgálatra kijelölt zsidók) jelképe, akiknek feladata volt a Szentélyben papi teendőket ellátók kiszolgálása. A II. Szentély lerombolása óta ez a szerep a kézleöntésben nyilvánul meg.

8. Megila: 'tekercs', a Tórát jelképezi.
9. Szőlő: József törzsének jelképe, de utal a családi életre is, „Feleséged, akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében" (Zsolt.128.3).

Ráadásul a szőlő egyike annak a hét növénynek, mellyel a Tóra Erec Jiszroelt dicséri: „Mert az Ö-való a te I-tened bevisz téged egy jó országba, vízpatakoknak, és a mélységek forrásainak országába, melyek erednek a völgyben és a hegyen; búza és árpa, szőlő, füge és gránátalma országába, olajfa és méz országába". (Deut 8.7-8)

10. Búza: Az Erec Jiszroelt jellemző növények egyike (ld. fent), Áser törzsének jelképe.
11. Szomorúfűz: a Lulav-csokor része, amely jelképezi az emberek minden csoportját, azokat, akik tanulnak, de nem végeznek munkát, akik dolgoznak, de nem tanulnak, illetve akik, mindkettőt, vagy egyiket sem teszik. Összességében viszont ők adják az emberiséget. A fűz az a növény a csokorban, amelyiknek sem íze, sem illata nincs, de szükséges a teljességhez. A Midrás szerint a Lulav-csokorban mindegyik növénynek van az emberi testben hasonmása (gerinc, szív, szem, száj), a fűz a szájat jelképezi, mindegyik testrész azt a célt szolgálja, hogy az Örökkévalót dicsőítse. (Vájikro Rábbá 30.14.). A Talmud szerint a szerénység, egyszerűség jelképe. Az egyik legszebb bibliai utalás a fűzre vonatkoztatható a halálra is: „Befödik őt árnyékául lótus-cserjék, a patak fűzei körülveszik őt." (Jób 40:17)

12. Nap: Rubén törzsének jelképe.
13. Pálmalevél: Luláv-csokor gerincét képezi (ld. 11. pont), a Hasmoneusok győzelmi jelképként használták (I Macc. 13:37; II Macc. 14:4), mivel a növény minden része felhasználható, ezért „nincs értékesebb Izrael számára..." Midrash (ibid.)

14. Szív: Jelképként ugyan nem tudunk róla, de a Tórában 847-szer fordul elő a szó, főképpen, mint az érzelmek központja az emberi testben. Legnagyobb jelentősége a zsidóság számára a S'má Jiszroel imában van:

„Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel.

És legyenek ezek az igék, amelyeket neked  ma parancsolok, a szíveden"(5Móz.6:5-6)

15. Babér: A Biblia csak egyszer említi a babért oren néven, amit a Talmud azonosít babérként (RH 23a), a fordítások többsége cédrusnak nevezi.

„Czédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdő fáiban, fenyőt plántál, a melyet az eső fölnevel." (Isa. 44:14)

A Misna azok közé a fák közé sorolja, amelyeket a vörös üsző rituális égetésénél használnak (Par. 3:8). Más vélemények szerint azokhoz a tüzekhez használták, amelyekkel az egymástól távoli közösségek értesítették egymást az Újhold kihirdetésének idejéről. (RH 2:3) Izrael egyik nagyon fontos növénye, fűszerként és a Talmud előírásainak megfelelően bélféreg elleni gyógyszerként használják (Git. 69b)

Állandó elemei ezenkívűl a sírköveknek a minden kő tetején (felső sorában) megtalálható két betű: נ"פ (rYcn he, 'itt van eltemetve') illetve t"p (hnBmt he, 'itt van elrejtve'). Az előbbi férfiak, az utóbbi nők sírkövén szerepel. A sírfeliratokat pedig általában a h"bxnT betűk zárják, ami a héber MyjHh.rvrxY hrBrx vQpn yhG („Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe", vö. 1Sám 25:29). Ma gyakran előfordul, hogy ezek a betűk az egyetlen héber betűs elemek a sírkövön.

Adácsi József (1859-1928) a Maszkil-el-Dol jótékonysági egylet elnökének sírja

Reiner József 1910 novemberében magyarosította családnevét Adácsira. Néhány hónappal azt követően, hogy egy szörnyű balesetben elvesztette feleségét. Reiner Józsefné 1910 augusztus végén egy gyorsforralót magára rántott, s testének több mint fele borzasztóan összeégett. Az eseményről a Mátravidék című lap is hírt adott, majd következő heti számában arról is beszámolt, hogy van remény az asszony felépülésére. Reiner Józsefné azonban pár nappal később belehalt sérüléseibe, 7 gyermeket hagyva hátra. Az Adácsi (Reiner) házaspár a 20. század első negyedében igen aktívan szerepet vállalt a hitközségi munkában. A feleség, Adácsi Józsefné az Izraelita Betegsegélyező Nőegyletnek volt a vezetője.

---

Adler Zsigmond (? - 1908) kereskedő sírja

Adler Zsigmond neve főképp azoknak csenghet ismerősen, akik régi gyöngyösi képeslapokat vettek már kézbe. Ezeken rendre ott olvasható a kiadó: Adler Zsigmond, Gyöngyös. Szemléltetésül most egyet mutatok meg ezek közül.

Adler Zsigmond papír- és könyvkereskedése - melyet 1873-ban alapított - a mai Fő tér 8. szám alatti egykori Hanák-ház déli végében volt. Egy másik korabeli képeslapon jól látható az üzlet, közvetlenül Pátzay és Pallagi rövidáru kereskedése mellett.

Sajnos Adler Zsigmond életéről nem sokat tudunk. Amit igen, az az, hogy 1891-ben a Magyar Királyi Természettudományi Társulatnak a tagja volt Adler Zsigmond gyöngyösi könyvárus. Az izraelita temetőben található síremléke alapján - amely egy egyszerű fekete gránit obeliszk - jómódú, bár nem hivalkodóan gazdag ember lehetett. A sírkő az egykor a Szent Bertalan templom mellett állott Weisz-féle sírkőkereskedésből származik. Az obeliszk talapzatára szép sírverset véstek.

Adler Zsigmond halála után a kereskedést Bucsánszky Károly vette át, aki a jól bevezetett boltot továbbra is az alapító nevére hivatkozva vezette.

---

Barok József (1869-1941) tisztiorvos, Barok Endre főorvos (1898-1967) és Barok Miklós (1901-1940) gyermekorvos sírjai

Dr. Barok József 1909 tavaszán telepedett meg Gyöngyösön, s kezdte meg orvosi gyakorlatát. Lakása a Hanisz Imre téren, a Büchler-féle házban volt. A háború után A Barok család - melynek leszármazottjai most is élnek Gyöngyösön - több orvost is adott  a városnak.

---

Berger Mór (1844-1916) sírja

---

Berkovics Soma (1859-1944) ortodox hitközségi elnök sírja

---

Blumenthal Károly (1866-1939) hentes sírja

A szigorú étkezési előírások miatt a zsidó hentesek és mészárosok nélkülözhetetlen tagjai voltak egy zsidó közösségnek. A Blumenthal család generációk óta ezt a szakmát űzte. Gyöngyösre az első Blumenthal az 1860-as évek közepén érkezett. 1864-ben kért Blumenthal Károly - valószínűleg ennek a Blumenthal Károlynak az apja - iparengedélyt a várostól, és mivel akkor azt nem kapta meg, a helytartótanácshoz fordult panasszal, aminek eredményeként végül megkapta az engedélyt szakmájának gyakorlására. A család gyoorsan beilleszkedett Gyöngyös társadalmi életébe, s Blumenthal Károlyról tudjuk, hogy a XX. század elejétől kezdve rendre ott szerepelt a város legnagyobb adófizetőinek, a viriliseknek a listáján. A Blumenthal-féle hentesüzlet egyébként a mai Móricz Zsigmond utca elején, közvetlenül a később "Hangyá"-nak helyt adó épület, Kohn Antal üzlete mellett volt.

Blumenthal Károly sírkövén van egy fontos jelzés, amiről külön szólnunk kell: az ovális keretbe foglalt áldásosztó kezekről. A magasba emelt két kéz, melynek mutató és középső, illetve gyűrűs és kisujjai zártak, a két hüvelykujj pedig összeér, jellegzetes díszítmény zsidó sírköveken. Eredete az, hogy ezzel a mozdulattal áldják meg a kohaniták izrael népét a zsinagógákban. Miután ez a jelzés kizárólag kohaniták sírján fordul elő, megállapíthatjuk, hogy Blumenthal Károly  kohanita volt.

A kohanitáka a zsidó hagyományban Lévi törzsének egyik ága, Áronnak az utódai. A többi törzzsel ellentétben nem kaptak saját területet Kánaán elfoglalása után. Speciális vallási és politikai feladataik voltak, amik első sorban a léviták mellett a második templom idején végzett áldozatokra terjedtek ki. Ezért tizedet kaptak a többi törzstől. Legfőbb szerepük a papi áldás kiosztása volt a gyülekezet részére.

Egyes ritusok másképp vonatkoznak rájuk. Kohanita nem érhet halotthoz, és nem is tartózkodhat velük egy fedél alatt, a saját közvetlen családtagjait kivéve. Emiatt a zsidó temetőkben a kohaniták részére külön részleget tartanak fenn. Ez a gyöngyösi temető esetében a temető keleti fala melletti rész.                  

Érdekességként megemlíthető, hogy a Cohn, Kohn, Cohen, Kohl, Kun és hasonló családnevek általában kohanita származásra utalnak. Becslések szerint a mai zsidó populáció 10-12%-a kohanita.

Blumenthal Károly kétnyelvű márvány sírkövén - mely úgy néz ki, egykor kettétörhetett, majd visszaállították és megerősítették - az elhunyt gyermekei búcsúznak atyjuktól: "Itt nyugszik jóságos felejthetetlen édes apánk Blumenthal Károly 1866-1939 Csak értünk élt, de nekünk nem halt meg."

---

Bruckner Izidor (1864-1938) szállodatulajdonos sírja

A Bruckner család neve jól csengett a vendéglátósok körében. Az első sörözőt a gyöngyösi Piac tér sarkán még Bruckner Jakab építette 1872-ben. Ez volt a "Komlóhoz" címzett söröző. Az ugyanebben az évben megnyílt Herzog Ernő Könyvnyomdája egyik első kiadványában, egy reklámlapon tudósít arról, hogy Bruckner árkedvezményt nyújt azoknak, akik legalább három napig Gyöngyösön maradnak, vagy két napot a Mátrában, Benén vagy Parádon töltenek. A reklámlapot a vasútállomáson a hírlapok mellékleteként osztogatták a rikkancsok. Ez már az idegenforgalom tudatos szervezése volt.

Bruckner Izidor 1901-től az ekkor már Magyar Király Vendégfogadó névre hallgató épületet több lépcsőben, jelentős átalakítással szállodává bővítette.

1908-tól az épület emeleti homlokzatán a Hotel Bruckner Szálloda, a földszinten a Bruckner étterem és sörcsarnok felirat hirdette az országosan is hamar ismertté vált szállodát.

Az új Bruckner Szálló és vendéglő 1908 végén nyitotta meg kapuit. Ezekben az években talán a legkedveltebb szórakozóhely volt Gyöngyösön. A nagyteremben rendszeresen tartottak zenés mulatságokat, a különféle társadalmi egyesületek előszeretettel szervezték ide díszebédjeiket, díszvacsoráikat, s a szálloda valódi kulturális központ szerepét is betöltötte. Hiszen itt léptek fel a városba érkező színtársulatok épp úgy, mint a helybeli műkedvelő színjátszók és muzsikusok. A szálloda az 1917-es tűzvészben megsérült ezért azt Bruckner Izidor azt ismét átépítette.

Brukner Izidor Gyöngyösön született 1864-ben. Iskoláinak elvégzése után szüleinek vendéglőjében foglalatoskodott és megtanulta az ipart. 1890-ben vette át a Fő tér sarkán lévő vendéglő és szálloda vezetését.

A nagy tűz alkalmával, mikor az épület leégett, megsemmisült az egész szálloda berendezése. A kommün alatt az újonnan felépített és berendezett szállodát a vörösök valósággal kirabolták, sőt Brukner Izidort perbe fogták élelmiszer felhalmozásért és a szesztilalom áthágásáért, s mindezért egyévi börtönre vagy 30 ezer korona büntetésre ítélték. Magát a szállodát is szocializálták. Ez azonban igen szerencsétlen lépés volt, mivel a vöröskatonák nem tudtak ott inni. Így a város nem kis derültségére kénytelenek voltak Izi bácsit és Bruckner mamát kinevezni üzletvezetőnek saját volt üzletükhöz. Egyébként Brukner Izidor felesége, Róza asszony volt az, aki a tanácsköztársaság áldozatainak - Welt Ignácnak és az evangélikus Csipkay Albertnek - a temetését - nem kis kockázatot vállalva - elintézte. Emiatt a forradalmat követően a városban állomásozó tiszteknél íratlan szabály volt, hogy ha tehették, a Brucknerhez jártak szórakozni. Brukner Izidor a város megbecsült polgára volt, tevékenyen részt vett a Mátra Egylet munkájában és tagja volt az Ipartestületnek.

Mai arculatát a szálloda 1920-ban kapta. Új neve, a Hungária Nagyszálloda még 1944 után is éveken át megvolt. 1926-tól Baán Zsigmond volt a bérlője, aki elsőként nyitott benne emeleti lakosztályt (ötöt), biliárd-, dohányzó-, éjjeli lokál-, tánc- és nagy ebédlőtermet, valamint különrendezvényeknek két privát termet. 23 vendégfogadó szobát rendezett be és 40 szállószobát. Állandósította az éjjel-nappal fogadó portát (telefonfülkével) 3x8 órás váltású portásokkal - ajtónálló. Úgynevezett inasokkal (2 köszönőember) és hordárral. A szobákban és a folyosókon elektromos izzók világítottak. Az épületet 1927-ben bekapcsolták a város vízvezeték-rendszerébe. Baán azt is elérte, hogy a városi taxiállomást az épület elé helyezzék.

A tulajdonos, Bruckner Izidor 74 éves korában, 1938-ban hunyt el. Felesége túlélte őt: 1944-ben Auschwitzban pusztult el. Bruckner Izidornak és feleségének, Róza néninek a sírja a temető bejáratától balra, gyomos, cserjés részen található. A sírkövet - valószínűleg a néhány évvel ezelőtti temetőrongálás idején - ledöntötték.

---

Büchler László (1850-1908) és Büchler Márton (? - 1908) malomtulajdonosok sírjai

A Büchler testvérek 1880-as években létesítették első gőzmalmukat Gyöngyöspüspökiben. Ez volt az "Első Gyöngyösi Hengergőzmalom-Büchler  Testvérek" nevű cég. A tőkeerős malomtulajdonosok 1889-ben megpályázták Gyöngyös város villanyvilágításának szolgáltatását is.  Büchlerék pályázatukban azt írták, hogy "...gőzgépük, kazánjaik olyan méretűek, melyekkel a malomhoz szükséges gőzön kívül a villamosság előállításához szükséges gőzerőt is előállítanák..." A képviselőtestület 1889. március 23-i ülésén  azonban  elutasította az  ajánlatukat.  Gyöngyös közvilágításának kérdése ezután még sok évig nem oldódott meg, még az 1901-ben újból kiírt pályázatra érkezett ajánlatokat is - köztük a Büchler testvérekét is - mind elutasították. (Csak 1907-ben kötött szerződést a város a Ganz Villamossági Rt-vel.)

A gőzmalom eközben továbbra is jól működött. Nem csupán a hazai piacra, hanem Bécsbe, Prágába, Brünnbe szállították termékeiket. Ők képviselték egyedüliként a megye malomiparát az 1896. évi millenniumi kiállításon is, ahol termékeiket aranyéremmel jutalmazták. A kiállításon maga Ferenc József is meglátogatta a Büchler-féle pavilont.

1901-ben a Büchler testvérek váltak a tulajdonosaivá az 1899-ben leégett majd újjáépült, korábban a Gőzfűrész és Faipari Rt. tulajdonát képező malomnak is. Büchlerék a malmot felvirágoztatták. 1908. szeptemberében a Heves Megyei Gazdasági Egyesület kiállításán a Klein és Weinberger céggel együtt egyesületi ezüstéremmel tüntették ki őket. Ezt az alapító Büchler László már nem érhette meg. 1908. július 5-én meghalt. Haláláról a Mátravidék című lap a következőképpen számol be:

A cég irányítását Bücler László fia, Zsigmond vette át. A villamosmérnöki oklevelet szerzett Büchler Zsigmond 1908 augusztusában már a következő hirdetményt teszi közzé a Mátravidékben:

A vállalkozás 1911-ben részvénytársasággá alakult: létrejött a Büchler Testvérek Hengermalom Részvénytárasaság. A malom történetében fényes korszaknak számít a két világháború közötti idõszak. Építkezések, fejlesztések, villamosítás jellemzi ezt a korszakát. A huszas években olyannyira jól megy a cégnek, hogy egy harminchárom méteres uszodát és ehhez kabinokat is építtetnek. A harmincas évek közepén hatvan munkást és hét tisztviselõt foglakoztatnak, az alaptõkéje ekkor 187 500 pengõ volt. A második világháborút szerencsére épségben megússza a malom, ám az államosítást már nem.

Kabdebó Lóránt irodalomtörténész visszaemlékezéséből tudjuk, hogy miután a háborúban szétbombázták a környékbeli erőműveket, Gyöngyös víz és villanyellátását egy ideig Kabdebó János főmérnök javaslatára a Büchler-féle malomból oldották meg. A malom gőzgépeivel nappal vizet nyomtak, éjjel áramot termeltek. Hát így valósult meg - igaz kényszerhelyzetben - a Büchler testvérek 1889-es álma.

---

Deutsch Márk (1869-1907) sírja

A gyöngyösi izraelita temető egyik legszebb síremléke.

---

Deutsch Salamon (1833-1907) kereskedő sírja

Deutsch Salamon korának egyik legjelentősebb gyöngyösi kereskedője volt. Övé volt a Fő tér 11. szám alatti ház, a korábbi Orczy féle palota. Ezen az 1917. májusában, a tűzvész után készült képen látható az épület - a tetőzete sérült csak meg - , a homlokzatán pedig a cégjelzés: Deutsch Salamon és Fia Részvénytársaság.

Deutsch Salamon sírján a következő felirat olvasható: "Itt nyugszik Deutsch Salamon, a kereskedői szorgalom és becsület hű mintaképe, élt 74 évet,  meghalt 1907. évi október hó 14-én. Béke hamvaira!"

---

A Grünfeld család sírja

Grünfeld Elemér szódásmester egyike volt azoknak a bátor vállalkozóknak, akik Szabó Gyula címfestő kisiparos vezetésével 1928-ban nekiláttak saját erőből és saját forrásból egy motoros kisrepülőgép építésének. Grünfeld Elemér ezt megelőzően a Ganz-Danubius gyárban dolgozott, s az itt szerzett mechanikai ismereteit hasznosította Gyöngyösre való visszatérése után. Ő volt az, aki németországi üzleti útjáról hozott szakkönyveket és fotókat. Ezek segítették a bátor pionírokat abban, hogy elkészüljön az első, még engedély nélkül épített, s soha fel nem szállt gép Szabó Gyula műhelyében, majd ezt követően megépüljön az első, immáron repülésképes gép a Jókai utcai műhelyben.

A családi sír alján elhelyezett márványtáblán olvasható Grünfeld Elemér neve, akit 1944-ben teljes családjával együtt elhurcoltak. A sírt azoknak a veteránrepülőknek ajánlom a figyelmébe, akik a gyöngyösi repülés pionírjainak emlékét kitartóan őrzik. Szabó Gyula és Molnár Árpád jelölt és gondozott sírjai mellett jó lenne látni, ha Grünfeld Elemér sírját is néha felkeresnék.

---

Oldal: Izraelita temető A-G
Sírjaik hol domborulnak? - © 2008 - 2024 - temetok-gyongyos.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat